Többször hallottam már, hogy a testünk a lelkünk temploma.
Próbáltam ezt elképzelni... szeretném elfogadni és szeretni feltételek nélkül, mindig, úgy ahogy van.
Szerintem a test egy templom, gyár, vagy ki minek látja, valamiféle szerkezet, ami rettentő komplex, összehangolt, intelligens működést folytat és egy egységes egészt ad... de ugyanez jellemző a legkisebb komplex alkotórészeire a sejtekre is... és még ki tudja, ezt tovább nem képzeltem el... de ugyanúgy a világ is amiben élünk ugyanilyen intelligens és komlex, ahogy fent úgy lent...
A testünknek minden alkotóköve aktívan él és dolgozik. Ami kitölti a nem látható teret (az általunk látható spektruma a fénynek csak egy kis rész), a nem megfogható része, az vagyunk mi valójában, illetve annak egy része... változó része a nem születettnek, nem elmúlónak, nem változónak. Jézusnak talán most mi lehetünk a temploma, mi mindannyian? Ő a "minta", ő a tökéletes emberi lény. (Egyesek szerint, de én is így érzem).
Ahogyan a Föld vigyáz ránk, gondoskodik rólunk, táplál minket, tisztítja magát... nekünk is úgy kell gondoskodnunk testünkről, vigyázni rá és a minket körülvevő kisebb "egységekről". Valamint "felfele" is, a Földről de még az Univerzumról is (lásd pl. az űrszemét megoldása).
Ebben a testben vagyunk képesek megnyilvánulni. Olyan dolgokat tudunk tenni, alkotni és megélni általa amiket csakis ebben a testben vagyunk képesek, semmilyen más formában nem... nem véletlen vagyunk most abban a szerkezetben amiben vagyunk. És mi alkotjuk az építőköveket... Az alapanyagot kapjuk, összerakási útmutatót is kaptunk, melyekről még csak nincs is igazán tudomásunk tudatosan. Önmagát összeállítja és működteti. Saját templomunkat mégis mi alkotjuk végső soron, nélkülünk nem létezhetne, mert tőlünk függ hogy tud-e működni, hogy mit adunk neki enni, tőlünk függ, hogy hogyan használjuk, vigyázunk-e rá, hogyan dolgozunk együtt vele, megbeszéljük-e vele egymás igényeit, megadjuk-e neki mindazt amire szüksége van ahhoz, hogy időről időre újra és újra felépítse önmagát a lehető legjobb formájában, fizikai energiahordozókon kívül finomabb energiákkal is tápláljuk-e, megoldjuk-e lelki gondjainkat mielőtt gondot okoznának a testünkben, vagy ha már a testünk jelez hajlandóak vagyunk-e megtalálni és feloldani az okot...
Testünk intelligenciája képes helyreállítani (meggyógyítani) is önmagát, ha megtaláljuk vele a kapcsolatot és felismerjük azt, "megbeszéljük" majd elengedjük. Ő szól hozzánk. Van fülünk arra, hogy meghalljuk? Ez a test amiben vagyunk most a mi templomunk, amit egy időre kölcsönbe kaptunk. Intelligens, szent bölcsesség eredménye. Tőlünk függ a léte, a mi itteni létünk pedig tőle. Ismerjük már őt? Beszéltünk már vele?
Testünk intelligenciája képes helyreállítani (meggyógyítani) is önmagát, ha megtaláljuk vele a kapcsolatot és felismerjük azt, "megbeszéljük" majd elengedjük. Ő szól hozzánk. Van fülünk arra, hogy meghalljuk? Ez a test amiben vagyunk most a mi templomunk, amit egy időre kölcsönbe kaptunk. Intelligens, szent bölcsesség eredménye. Tőlünk függ a léte, a mi itteni létünk pedig tőle. Ismerjük már őt? Beszéltünk már vele?
Minden kapcsolatban áll mindennel... ennek figyelembe vétele nélkül nem tudjuk megismerni magunkat, teljes lényünket, az egység megtapasztalása nélkül végső soron nem tapasztaljuk meg a valódi boldogságot.
Wonderful Africa Chill out music
http://youtu.be/Hl1P0f_z9P8
