Úgy hiszem nem vagyok álszent, és bár próbálom elkerülni, de én is szoktam néha csúnyán beszélni. Ezt úgy teszem, hogy amennyire csak lehet megpróbálok nem bántani vele másokat.
Az eléggé zavar, ha valaki úgy beszél csúnyán valamiről, vagy valakiről, hogy ítélkező, tiszteletlen közben és netalántán még általánosít is, holott az információi hiányosak. (Az ilyen csúnya beszédeknek általában egyfajta tudatlanság áll a hátterében.) Férfiak, nők egyaránt szeretnek csúnyán beszélni amikor rossz tapasztalatokat szereznek a másik nemről: "a férfiak ilyenek..., a nők olyanok..." Ez valahol érthető is, ugyanakkor néha átmegy ez tiszteletlen pocskondiázásba, vagy nem tudom mibe (nem is tudom jól kifejezni). Pl. legutóbb azt hallottam, hogy "a nők fa..ról fa..ra járnak át". Pontosan ilyen szörnyűséges megfogalmazásban. Talán még ezzel sincs olyan nagy baj, ha egy olyan ember mondja ezt, akit tényleg komolyabb sérelmek értek, amikor a barátnő nemcsak leváltotta az illetőt egy másik férfira, de míg együtt voltak meg is csalta többször. A gond azzal van, amikor ez tovább adódik ismerősöknek, barátoknak és ők is kezdik mondogatni, s ilyenformán könnyen szólásmondássá válhat az egyébként hasonló élményben nem részesülök körében is, hogy "a nők..." ...nem írom le még egyszer. :(
Szóval vigyázzunk mit mondunk, kitől milyen szavakat és mondatokat veszünk át...
Egyébként biztos nem könnyű megérteni a férfiaknak (főleg, hogy sokan nincsenek is tudatában, még a nők sem), hogy a nőket mi motiválja, hiszen ők férfinak születtek. Ez fordítva is így van. A nők sokszor akkor hagyják csak el tönkrement kapcsolatukban a párjukat, amikor adódik egy másik biztos jelölt, és ennek evolúciós oka van. Ez a jelenség nem véletlenül figyelhető meg általánosságban a nőknél, hiszen a nőknek gyermekeik sorsát kellett és kell ma is mindenekelőtt szem előtt tartaniuk. Akkor is, ha nincs gyerekük, hiszen az ösztöneikbe ez van beépülve. A monogámia is azért alakult ki valószínűleg, mert a koponya térfogat növekedésével az utódainkat egyre hamarabb kellett világra hozni. A megszületett gyermek sokkal védtelenebb formában kellett megszülessen, s az anyának egyre hosszabb ideig kellett nevelnie, a teljesen magatehetetlen gyermek mellett pedig nem volt elég lehetősége és ideje arra, hogy magát és gyermekét is tudja táplálni, azaz, hogy vadásszon (egy védtelen gyerekkel), továbbá magát még csak meg tudta volna védelmezni, de egy teljesen magatehetetlen gyermekkel a karján ez már nem ment olyan egyszerűen... szóval szükség volt az apára, egy tartós párkapcsolatra, legalább addig, amíg a gyermek fel nem nő. A természet szépen megoldotta, hogy ezek a késztetések a génjeinkben el legyenek tárolva és ösztöneinken keresztül is befolyással vannak döntéseinkre, választásainkra... még azon nőkére is, akik meg is csalták párjukat azontúl, hogy párjuk leváltása után egyből találtak egy másik férfit maguknak. Ezt is látni kell, amikor valakiről véleményt alkotunk... Nekem fura, hogy másnak ez alapból nem jut eszébe. Ezt az egészet most csak azért írtam le, mert az, hogy "a nők..." amögött ez az evolúciós ok áll fenn, még akkor is, ha a sérelmeket elszenvedett férfi élményeinek talán nem ezek voltak a vezető okai (mert hát nyilván más okok is lehettek, amikről azonban hiányosak az információink).
Kicsit el kéne gondolkodni néha azon amit hallunk... Pl. nem tudhatjuk, hogy ami mással történt miért volt úgy ahogy, mik történhettek abban a kapcsolatban, ezért nem kéne ítélkezni, és általánosítani. Továbbá meg kéne gondolni, hogy érdemes-e tényleg a saját életünkbe bevonni a más tapasztalatát úgy mint általános igazságot.
Persze lehet, hogy egyáltalán nem kéne ezzel foglalkoznom, és azzal, hogy ki miről mit gondol... ?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése