Életfeladat

Mindig szerettem volna megtudni, hogy mi az amiért itt vagyok, itt és most ebben a formában.. hogy mi a feladatom ebben az életben. Egy ideje minden nap imádkozom azért, hogy megtudhassam.

Sokáig az foglalkoztatott, hogy mi az a dolog amit én tudok a legjobban csinálni, mert valószínűleg akkor azt kell csinálnom. De a másokkal való összehasonlítgatás nem vezetett el a válaszhoz, sőt szerintem nem is tesz túl jót az embernek.

Ezután másképp fogalmazódott meg bennem ez a kérdés, az kezdett el érdekelni, hogy mi az amit (más is, de én is) igazán jól tudok csinálni. Egyenlőre ilyet sem igazán találtam.

Nemrég az ugrott be valahonnan, hogy mi van ha nincs is "semmi különös", ha "csak" arról van szó, hogy megpróbáljak minél jobb embernek lenni és minél több szeretet adni... Ez már önmagában is bőven sok, ettől nehezebb és szebb feladat talán nem is kell egy embernek. Ha esetleg van még valami más is, akkor az majd úgyis meg fog találni engem (szerintem ha akarom ha nem).

Nem kell mindenkinek "világmegváltónak" lenni, csak ez a világ súlykolja belénk a teljesítményorientáltságot, hogy ki kell tűnnöd valamivel, és várja el azt hogy legyél "Valaki" és hogy csak így lehetsz "Valaki", ha valamit jobban tudsz mint más. De nem kell az embernek ilyesmin görcsölnie, az ember már így is az Aki, most jelen pillanatban (és az Akinek a lehetőségei benne vannak, és az Akivé igyekszik alakítani magát) de nem kell mindenképpen "Valakinek" lennie. Mindenki valaki, már így is ahogy most van... attól, hogy egyedi és megismételhetetlen, és ez az, amitől különleges. 

(Bárcsak mindig így tudnám ezt felfogni, nemcsak egy-egy ilyen kiegyensúlyozott napomon!)

Kapcsolódó bejegyzések:

http://nesszi.blogspot.hu/2012/06/mindenki-tud-valamit.html