Az ember tudja, de azért időről időre konkrétan is szembesül önmagában azzal az érzéssel, hogy bizonyos dolgokat csak önmaga oldhat meg, csak ő dolgozhat saját magán, neki magának kell legyőznie a félelmeit, korlátait. Mások segíthetik ebben, de a munka, a küzdelem az mindenkinek a sajátja. Ebben az ember egyedül van egy bizonyos értelemben. Hiszen nincs senki sem a világon, aki bárhogyan, akár egy varázsütésre eltüntethetné a zavaró érzelmeket.
És ilyenkor előfordulhat, hogy egy rövid időre rettentően egyedül tudja magát érezni az ember, egyedül a saját tökéletlenségének valótlan látszatával.
Szerencsére ez (is) hamar elmúlik.
A legnagyobb harcban, az önmagunkkal való küzdelemben mind hősök vagyunk. Azt az érzést, hogy nem vagyunk tökéletesek, nem kitörölni kell erőszakkal, csak lazán el kellene engedni, miközben dolgozunk igazi önvalónk felfedezésén...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése