A háláról

A háláról rengeteg dolgot lehetne írni... most csak pár szót szentelnék neki...

Voltál-e már hálás azért, hogy a nap végére jól elfáradtál? Biztos előfordult már veled is, hogy morogtál miatta... mert hogy neked ezer és ezer dolgod van mindig és... 

De mi lenne, ha ezekből semmit sem tudnál elvégezni, vagy csak alig néhányat? Gondoltál már arra, hogy amikor estére elfáradsz az tulajdonképpen azt jelenti, hogy volt erőd és energiád, hogy azt a sok mindent aznap megcsináld? Ez nagyon sok energia, rengeteg, és neked ez mind megvolt arra a napra. Most emlékezz vissza milyen érzés volt amikor beteg voltál, amikor eltört a karod, vagy ágynak döntött valami és gyenge voltál. Egy darabig jó volt talán, hogy kiszakadtál a hétköznapokból, de egy idő után már alig vártad, hogy újra olyan jól legyél, hogy ki tudj lépni az utcára, hogy főzhess magadnak valamit, hogy újra dolgozhass, hogy eljárhass edzeni, hogy elmehess a haverokkal ide-oda, hogy azt tehesd amit szeretnél, vagy hogy egyszerűen legalább csak azt megcsinálhasd amit minden normális ember, aki teszi a dolgát. 

A mozgás az élet, az élet a mozgás... ezt te is tudod ott belül, csak lehet, hogy egy mókuskerék, ami túl sokat akar belőled, elfelejtette veled... azt, hogy tulajdonképpen milyen jó is tenni-venni, csinálni a dolgaidat nap mint nap. Bizony jó érzés az, ha rendben vannak körülötted a dolgaid. És ehhez is mozogni kell. Légy hálás azért, ha ki tudod takarítani a lakást, hogy el tudsz menni a boltba, hogy bevásárolhass...! Ugye mennyivel megkönnyítik ezek a dolgok az életünket? Sőt, mondhatni szükségesek hozzá. Nem mindenki teheti meg ezeket az egyszerű dolgokat.

Azt mondták nekem nemrég, hogy az ember az ilyen dolgokért nem igazán tud hálás lenni, mert úgy érzi alapból jár neki, mint például az, hogy legyen neki két lába... 

(Igen, mindez tényleg jár alapból, ezért is van az, hogy meditációban nem ezt a fajta hálát javasolt érezni, hanem például egy olyan mélyen megmaradt élményt, amikor valamire igazán rácsodálkoztunk, amely élményre részletesen vissza tudunk emlékezni és boldogok voltunk.) Azért még lehetünk hálásak azokért a dolgokért is amik az embereknek általában maguktól értetődőek. 

Egyszerű dolgokért is lehet hálásnak lenni, mert amikor nem lehet részünk bennük, akkor bizony nagy dolgokká tudnak válni, akkor tudjuk csak őket igazán értékelni. Nem azt mondom, hogy most minden nap foglald imáidba, hogy milyen boldog vagy, mert mozoghatsz (bár nyilvánvalóan ezt is megteheted), csak gondolkozz el rajta, hogy mit is jelent mindez... azt jelenti, hogy egészséges vagy! Hát adj hálát azért, hogy egészséges vagy!

Egészségnek nevezett állapot sok aprónak tűnő dologból áll össze. Tanuld meg értékelni az élet apró jeleit, megnyilvánulásait (ne akkor figyelj csak rájuk amikor éppen hiányoznak)! Miért? Hogy egészséges maradhass!

Kérlek, amennyire csak tudsz vigyázz az egészségedre! Ha te nem vigyázol, nem vigyáz rá senki! 

Nyilván sok minden attól is függ honnan viszonyít az ember, hogy a kérdéses dolog melyik végén áll éppen. Szerencsére egyenlőre nem tartozom a mókuskerekesek közé... azért el tudom képzelni (onnan is ahol én most éppen vagyok), hogy milyen kényszer helyzetet jelenthet ez az állapot, hiszen az ember belét is kihajtják sokszor és néha kénytelen ezt elviselni az ember, ha nem akar az utcára kerülni. Ilyenkor talán az egészség ami a legkevésbé kerül szóba... de sosem szabad feladni a reményt, bármikor, akár most is jöhet egy lehetőség amivel ki lehet lépni belőle, hogy emberhez méltó életet lehessen élni... ehhez pedig igen is hozzátartozik az is, hogy jusson elég energiád és időt magadra, önmagad (testi, lelki szükségleteire) és a körülötted lévő dolgok rendben tartására, mert ez végül is egy nagyon jó dolog. :) A szuverenitást befolyásoló tényező.

Szóval igen is legyen fontos az egészség, a saját egészséged!!! Mert sem a csökkent mozgásképesség, sem a mókuskerék nem jó!