2012. április 13., péntek

Until the last moment...




A bejegyzés végén szereplő zenét mindenképpen megakartam osztani veletek az elmúlt napokban, mert annyira szépnek találtam, hogy megihletett, tegnap pedig kaptam pontosan hozzá illő hasznos információt is, egy videót, amit szintén szeretnék megosztani veletek.

Szeretettel ajánlom Mindenkinek az alábbi beszélgetést. Nem mondom azt, hogy csak erős idegzetűek hallgassák meg (mert ez így nem lenne helytálló), inkább azt mondom, hogy ha már elkezded nézni, akkor nézd is végig, mert amíg a videóban szereplő hölgy elmeséli a betegségét az nem olyan kellemes, viszont ami utána következik az mindent "felülír" majd. Az elejét azért javaslom meghallgatni, hogy utána jobban megérthesd mi okozta a betegségét és hogyan tudott meggyógyulni belőle 4 nap alatt miután kómába esett és már csak néhány órája volt hátra az életéből.
Nem is mondok többet a videóról... szerintem magáért beszél az egész, úgy ahogy van.



http://www.youtube.com/watch?v=XBiCJ5_pBS0&feature=youtu.be

Te milyen korlátodon dolgozol folyton oly keményen felesleges szenvedést és károkat okozva magadnak? Ahelyett, hogy észrevennéd és ráébrednél végre te is milyen csodás és szeretetteli lény vagy. Számolj le a félelmeiddel, aggodalmaiddal, vizsgáld meg mit miért csinálsz. Azért teszel dolgokat mert te úgy akarod, szeretetből és mert szeretnél boldogabb lenni, jobban érezni magad, jobbá tenni az életed? Vagy csak a mások kedvéért?
A videóban szereplő hölgy, Anita, másként érzékelte a világot miután a testén és annak korlátain kívülről "láthatta" azt. Ő így látta, valószínűleg mi is hasonlóan "látnánk", lehet nem pont így, de hasonlóan. Nem tudhatjuk. Egy dologban azonban biztos vagyok, már nagyon rég óta érzem úgy, hogy az érzékszerveink korlátozottan tükrözik számunkra a minket körülvevő világot, ezért aztán bármi akár létezhet is meg nem is, azt szoktam mondani, hogy 50-50% eséllyel, mivel nem tudhatjuk mi van azon kívül amit nem tudunk érzékelni az érzékszerveinkkel. Talán mindannyian érezzük ezt és azt is hogy azon túl is vannak dolgok amit látunk, hallunk. Amit nem tudunk érzékelni az tényleg talán valami olyasmi lehet, amit Anita elmesél a videóban. Megtapasztalta kik is vagyunk valójában. Mi más lenne erre a legjobb bizonyíték, mint ő maga, az hogy itt van, él, egészséges és boldogabb mint azelőtt volt. 
Azt tanítják a buddhisták, hogy a tudatunk végtelen és határtalan. Egy megvilágosodott tudatú lény tudata számtalan létformában is testet ölthet egyszerre.
A te világodban benne van az egész világ, és az én világomban is benne van az egész. Mert valahol, valahogy össze vagyunk kötve, egyek vagyunk mind. Nincs itt semmi parapszichológia... csak nem látunk túl a szemünkön. Amit nem látunk, nem hallunk, az nekünk elég parapszichológia, de csak azért az, mert nem tudjuk elképzelni. Amit még nem láttunk, nem tapasztaltunk, arról nincs információnk, az számunkra olyan, mintha nem is létezne, mert nincs róla tudomásunk. Attól hogy valamit nem tudunk elképzelni, megtapasztalni attól még nagyon is létezhet. Attól, hogy eddig nem tapasztaltuk meg önmagunkat (nem kell mindenkinek a halálhoz közel jutnia ehhez) még valamilyen módon megérezhetjük, rálelhetünk valódi önmagunkra, arra hogy mi magunk vagyunk a határtalan szeretet, a béke és a nyugalom, és hogy minden jól van... még akkor is amikor néha talán másképp "látjuk" ezt.





Az utolsó pillanatig légy erős...
Az utolsó pillanatig gondoskodj testedről, lelkedről felelősségteljesen...
Az utolsó pillanatig idézd fel magadban a szeretetet...
Az utolsó pillanatig tarts ki önmagad mellett...
Az utolsó pillanatig légy bizakodó, hisz nincs mitől félned... 
Az utolsó pillanatban is felismerheted az igazságot... :) soha sem késő...
Nézz magadba, mi van odabent az elméden túl? Ki van ott? :) Nem tudod?
Te vagy ott, és te Magad vagy a csoda! Találd meg Magad! :)


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése