Uram,
Tégy engem békéd eszközévé,
Hadd vessek szeretetet oda, ahol gyűlölet van;
Megbocsátást oda, ahol bántalom;
Tégy engem békéd eszközévé,
Hadd vessek szeretetet oda, ahol gyűlölet van;
Megbocsátást oda, ahol bántalom;
Hitet oda, ahol kétely él;
Reményt a kétségbeesés helyére;
Ahol sötétség van, fényt;
És ahol bánat lakozik, örömet.
Óh, isteni Mester,
Add, hogy ne szoruljak vigaszra,
helyette én vigasztalhassak!
Add, hogy ne szoruljak megértésre,
helyette én érthessek meg másokat!
Add, hogy inkább én szerethessek,
minthogy engem szeressenek!
Mert az adásban kapunk,
Megbocsátásunkban bocsánatot nyerünk,
és a halál által születünk meg
az örökkévalóságra.
Reményt a kétségbeesés helyére;
Ahol sötétség van, fényt;
És ahol bánat lakozik, örömet.
Óh, isteni Mester,
Add, hogy ne szoruljak vigaszra,
helyette én vigasztalhassak!
Add, hogy ne szoruljak megértésre,
helyette én érthessek meg másokat!
Add, hogy inkább én szerethessek,
minthogy engem szeressenek!
Mert az adásban kapunk,
Megbocsátásunkban bocsánatot nyerünk,
és a halál által születünk meg
az örökkévalóságra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése