Amit folyton tanulok - a helyes táplálkozás

Ebben az életemben a legeslegkeményebb lecke, amit mindig újra és újra tanulok kicsi gyerekkoromtól kezdve, de főleg felnőttként, az a helyes táplálkozás, vagyis az egészség. (Az egészség ugyanis a táplálkozáson múlik.)

Ha az ember nem a fizikai teste igényeinek megfelelően étkezik, azaz nem viszi be a szükséges tápanyagokat amellett, hogy káros anyagokat juttat be - itt most főleg a tápanyaghiányon van a hangsúly - akkor a testhőmérséklete igen kis mértékű csökkenése és a nem elég erős védekezőképesség előbb-utóbb olyan környezetet teremt, hogy a normálisan bennünk élő és nem bennünk élő mikroorganizmusok elszaporodnak és betegséget okoznak. Minden féle fajta betegségnek ez az alapja. 

A tápanyagok szükséges mértékben és arányban való bevitele igen nehéz, mondhatnám művészet a mai világban mindenki számára és szinte soha nem fejleszthető tökélyre, főleg nem nagyvárosi környezetben. Nem elég, ha több salátát, zöldséget, gyümölcsöt eszel. Nem elég, ha lemondasz a fehér cukorról, és a fehér lisztről, vagy nem elég, ha nem eszel tartósítószeres ételeket, de az sem, ha biokozmetikumokat használsz (mint tudjuk, abból, amit a bőrünkre kenünk jóval nagyobb arányban szívódnak fel anyagok, mint abból, amit megeszünk). De az sem elég, ha étrend kiegészítő készítményeket szedsz. Mert lehet ezzel még nem vitted be a szükséges tápanyagokat.

Az étrendkiegészítők sokszor olyan formában tartalmazzák az ásványi anyagokat, nyomelemeket, vitaminokat, hogy azok nem tudnak felszívódni az emésztőrendszerből, és vagy kiürülnek, vagy lerakódnak valahol a szervezetben pl. vesekő formájában. A mi szervezetünkben egyenlőre nem a szintetikus, hanem a természetes, szerves kötésben lévő tápanyagok tudnak jól felszívódni. Tehát nézd meg jól az étrend kiegészítődet, hogy vajon miből készült. Például ásványi anyag tablettád  (ha szedsz ilyet) jó eséllyel sajnos nem szerves kötésben lévő ásványokat tartalmazó készítmény. 

Azt mondják, hogy a jövő ételei mesterségesen előállított szerves anyagok lesznek. Valakitől azt hallottam, hogy az evolúciós szelektálódás következő állomása az lesz, hogy kinek a szervezete tud alkalmazkodni a mesterséges táplálékokhoz. Remélem, hogy nem így lesz, szerintem a természeteshez kellene visszatérni. Milyen genetikai információkat, enzimeket és energiákat adhatna nekünk egy mesterséges táplálék? Jobbat, mint a természet? Milyen emberek születnének így? Miért akarunk mindig mindenben Istent játszani? Az élő étel (nyers) az enzimektől élő, ezekre van szükségünk.  És ha a bolygónkat megmentenénk, akkor továbbra is élhetnénk vele.

Ha tényleg így fog folytatódni az evolúció, akkor nem sok jövőt jósolhatok magamnak. Már egy ideje pedig sújkolják belénk a mesterséges ételeket és tápanyagokat. A testem vágyik a természetes és egészséges ételekre. Egyre nehezebb természetes, egészséges, tiszta táplálékhoz hozzájutni. Ebben a farkas törvények uralta beton dzsungelben vadászni kell őket. És még ezek sem tartalmazzák a számunkra szükséges tápanyagok felét sem. Ha csak ezeket ennénk, talán akkor sem. Ma már talán nem is élhetünk étrendkiegészítők nélkül. Ide jutottunk. 

Az allergia végig kísérti és kíséri az életemet. Folyton tanít. Arra tanít, hogy ne egyek meg olyan ételeket, amik nincsenek a szervezetem hasznára, amik feleslegesek számára, hogy olyan ételeket keressek, amik tiszták, hogy álljak ellen a látvány kísértésének és a tömeg elvárásainak. Arra tanít, hogy győzzem le a félelmemet, hogy tudjak bízni a végső jóban és értelemben (Istenben), és elfogadjam azt, ami nekem rendeltetett.

Hogy ne féljek a haláltól, hogy bízzam abban, hogy minden allergiás tünetem csak egy figyelmeztetés, és ha mégsem az és el kell mennem, akkor el tudjak menni mindenféle ragaszkodás nélkül, mert akkor az van, hogy befejeztem ez életbeli feladataimat és nincs már itt dolgom ebben a testben.

Példám segíthetne másoknak. De miért van, hogy az emberek legfőképp csak a saját tapasztalatuk által, saját kárukon tanulnak meg nagy dolgokat??? Ez igen is nagy dolog. Az vagy, amit megeszel. Nincs mese. Amit megeszel, abból építkezel folyton, merthogy a szervezeted folyton építkezik, átalakul, örökös változásban van. Abból leszel, amit megeszel.

Egyre több a rejtélyes betegség, allergia... Az orvosok ma is úgy állnak hozzám, hogy széttárják a kezeiket és ha nem küldenek el szó nélkül haza egy injekció után, akkor  jobb esetben megkérdezik, hogy és ők akkor most miben tudnának nekem segíteni.
Voltak már kétségbeesett, reményvesztett hónapok, hetek, napok... Ma már tudom, hogy csak ki kell tartani. Ma már tudom hová mehetek segítségért (persze, ha nincs szabin a dokim). Már majdnem mindig tudom mikor mit kell tennem. Egyszer úgy is elmúlik... mindig elmúlik, és mindig megtalálom a megoldást! Most is magamat gyógyítom. Néha kapok  ehhez segítséget, de van, hogy néha csak magamra számíthatok.
Csak akkor értékeli igazán az ember az ételt, az egészséges, ízletes, fűszeres ételt, amikor nem eheti meg azokat. Most "csak" a krumpli, a gabonák, az olivaolaj, margarin, só, fahéj és rizstej maradtak. De örülök, hogy ezek is vannak. Szerencsére ezekből is lehet változatos ételeket készíteni csak kreativitás kell hozzá (ami pedig ilyenkor magától fejlődik az emberben). Mindig úgy tekintek egy-egy ilyen állapotra, hogy ez csak egy újabb lehetőség a méregtelenítésre és arra, hogy tudjam értékelni az egészséges ételeket. Az allergia egy nagy bátorságot, türelmet, önuralmat, hitet és kitartást tanító dolog. Ilyenkor jobban értékeled azt is, amid van. Ilyenkor sokszor azt sem érzi az ember, hogy fájna a szíve. Nem tud a szívfájdalmakra, vagy a szerelemre gondolni. Az önuralom és a gyógyulás köti le a figyelmét. Az ember jobban értékeli ilyenkor a támogató családi hátteret, a munkáját, azt hogy a párja a főnöke, amikor ilyen vége láthatatlan tűnő dolgok vannak, mint ez az allergia. Ilyenkor értékeli csak az ember azt, hogy tudott sportolni, mert megtehette, hogy csinálhatta a dolgát, mert nem akadályozta semmi. Ilyenkor értékeli az ember a szappan  és a parfüm illatát, amíg még élhetett vele... stb.

Egy ideje azt érzem, hogy ha az ember minél érzékenyebb, nyitottabb a jó dolgokra lelkileg és gyakorlatilag, akkor már kevésbé viseli jól a rossz dolgokat, például a híradó borzalmait, vagy a horror filmeket. És akkor nemcsak a lelke, de a teste is egy más szinten létezik már, nem veszi be a "rossz" ételeket. Több olyan ismerősöm van, akiken megfigyelhettem, hogy érzékenyebbé vált a testük a táplálékokra. Ha a szeretet hullámhosszán, vagy annak közelében létezel, nem eheted azokat, amiket eddig ettél, nem ehetsz egészségtelen dolgokat, mert azok lehúznak, nincs bennük energia, a megemésztésük még te tőled von el energiát. Ez mindenkinél így van, csak aki érzékenyebb, annak a teste is érzékenyebben reagál erre.

Tudjátok, hogy a legtöbb embert egyáltalán nem is érdekli, hogy mit tesz a szájába, vagy mit ken magára?! Tudjátok, hogy senkit nem fog mindez meghatni, és senkit sem fog érdekelni, amíg a saját egészsége nem kerül veszélybe? És tudjátok, hogy egy súlyos betegség után amikor felgyógyul az ember egy ideig vigyáz magára, aztán ugyanott folytatja a helytelen életmódot, ahol a betegsége előtt abbahagyta? Hamar felejtünk... azaz inkább csak az emlékeinket eldugjuk a sufniba... de csak addig, amíg nem leszünk újra nagyon betegek, merthogy a testünk nem felejt, neki tápanyagokra van szüksége és kész. Mi pedig mérgekkel tömjük. Hát ő pedig ezt nem hagyja. Küldi a jelzéseket ezerrel. Csak van, hogy nem vesszük észre, vagy azt hisszük normális, mert a szomszédnak is van, vagy a szüleinknek, munkatársainknak. Olyan is van, hogy vesszük a jeleket, csak nem tudjuk lefordítani, értelmezni őket.
Én nem azt felejtettem el milyen amikor nem ehetek egy csomó mindent, hanem értékelni felejtettem el az egészséges ételeket!

Többen mondták már, hogy ők inkább esznek egészségtelenül, csak élvezhessék az életet. Közben meg azt látom rajtuk, hogy egyáltalán nem élvezik az életet, mert  valami mindig közbe szól, folyton valami nyavalya jön elő náluk (elhízás, magas vérnyomás, frontérzékenység, migrén, szív-érrendszeri panaszok, emésztőrendszeri panaszok, ízületi panaszok, neurológiai problémák, lelki bajok, stb.). És egyébként is könnyen beszélnek addig amíg nincs igazán nagy bajuk a helytelen táplálkozástól. Az ember sajnos csak akkor  (és addig) értékel valamit, így az egészséget is, ha rövidebb-hosszabb időre elveszíti azt.
Minden korosztályról szól ez a kérdés. Egyet kiemelve, több év alatt megfigyeltem azt, hogy sok mai szülő, főleg az 50-60-évesek közül, nem tesz semmit sem, olyan mondva csinált indokokkal, hogy nekik már úgyis mindegy, vagy hogy inkább élveznék az életet. Ezek önző hozzáállások, mert az ilyen kijelentések azt mutatják, hogy egyáltalán nem gondolnak a gyerekeikre, arra, hogy ők mit élnek át, amikor betegnek látják őket, amikor a kórházba járnak őket látogatni, amikor szenvedni látják őket, amikor folyton miattuk aggódnak. Milyen dolog az, hogy egyedül a gyermek aggódik, törődik a szülője egészségével, miközben ő maga meg nem... Milyen dolog ez kérem? Ha azt mondanám ez közel van a felelőtlenséghez, akkor azzal már ítélkeznék? Pedig talán nekik kellene példát mutatni a fiatalabbaknak!
Miért csak a kismamák, a fogyókúrázó nők, a tudatosabb háziasszonyok, és a betegek törődnek a helyes táplálkozással? Ez hülyeség!
És vigyázz mit mondanak a TV-ben, vigyázz mit mondanak a reklámok! A kereskedőknek minden eladó. Budapest városközpontja tele van élelmiszer boltokkal. Bármelyikbe betévedve mit látsz? Adalékanyagokkal teli nyomott péksütemények illata csalogat, színes üdítők és díszes csomagolású alkoholok mérhetetlen választéka vár, ínycsiklandó-csábító csomagolású édességek halmaza mézes madzagként ejt csapdába. Húkészítménynek nevezett termékekből (mert húsnak már tényleg nem is lehet nevezni őket) sincs hiány.  Van néhány agyonfeldolgozott tejtermék is. Látsz még konzerveket, melyekben a zöldségek és gyümölcsök már rég nem hasonlítanak eredeti önmagukra és nem tartalmazzák már azt amitől érdemes megenni őket. És ennyi, és kifújt. Néhol van pár zöldség, és olajos mag.  Oszd be. Vagy megfelelő alapanyagokért és hozzávalókért be kell járd az egész várost. (Vagy elmész a Herbaházba, de ott sem lehet mindent megkapni, viszont egy csomó pénzt biztosan ott hagysz... bár majndem ugyanazt máshol is ott hagyod, az egészség pénzbe kerül.) Ha nem a fővárosban laksz, akkor max elmehetsz a Tescoba, Auchanba és kapsz amit kapsz. Végülis elég nagy a választék, ha másból nem is a fent említett egészségtelen ételek mindenféle országbeli gyártmányából biztosan. De az vitathatatlan, hogy mindenképpen nagyobb eséllyel indulsz ott, mint egy kisboltban.
Ja, majdnem kifelejtettem a fagylalt árusokat... A szegedi Auchanban lévő kifejezetten megragadta a figyelmemet néhány héttel ezelőtt. A kirívóan természetellenes színű fagylaltok kavalkádját már csak a hasonlóan furcsa színű vattacukros vödrök látványa múlta felül. Édesanyám volt olyan kíváncsian "bátor", hogy megkóstolta ott a fagylaltot. Az a három gombóc, amit nagy gonddal és várakozással kiválasztott magának, végül nem a célhelyen landolt...
Régen nem volt ennyi minden a boltokban, mindenből csak egy-két féle volt, mindenhol ugyanazt lehetett kapni... és nem volt ennyi allergiás beteg. Érdekes...
Ma meg már dietetikusok vannak, és könyvek, gyógyszergyári kutatók, orvosok tömegei foglalkoznak a helyes táplálkozással. (Igazodj el rajtuk, ha tudsz.) Szegények hiába is dolgoznak annyit amíg megengedi a társadalom, hogy a kereskedők akármit a szánkba adjanak. Nemrég hallottam azt, hogy a némely paradicsompüré nem paradicsomból van, hanem kutatók állítják elő mesterségesen. Megkeresik Olaszországban a legjobb paradicsomot, és annak alapján előállíják a laboratoriumban a pürét. Nem tudom, hogy ez igaz-e, de elképzelhetőnek tartom.
Sajnálom, ha megijesztenek bárkit ezek a sorok. Engem is megijesztenek. Nincs kedved ilyenkor elmenni valami érintetlen természetes helyre távol a városoktól és ott magadnak előállítani mindent? Vannak már ilyen kezdeményezések. Például Vindornyalakon.
http://www.minalunk.hu/vindornyalak/
http://www.facebook.com/#!/pages/%C3%89LHET%C5%90-L%C3%89T/109539509096418?sk=info
Ha nem paráznék ilyen allergiás hajlamokkal elmenni falura, már rég ott lennék. Mindjárt több lehetőség lenne az ételeket olyan formában elfogyasztani amíg a legtöbb tápanyagot, enzimet tartalmazzák. Ehhez jó támpont a nyersétel készítés csodája, mely itt városi környezetben sajnos még luxus alternatíva. Remélem nem sokáig! Nagyon finomak és guszták a nyers ételek! Mint például ez itt :)

http://gittarawfood.blogspot.com/2011/06/nyers-mignon.html

http://gittarawfood.blogspot.com
http://www.nyersetel.hu/

 

Ki tudja mit hoz a jövő, meddig van lehetőségünk enni friss zöldségeket, gyümölcsöket, és magokat - legyenek már bármennyire is tökéletlenek ahhoz képest, amilyennek Isten szánta őket eredetileg - de most még itt vannak ők nekünk, erre kell koncentrálnunk. Már csak tőlük várhatjuk a segítséget az egészségünkhöz! Mindig adjunk hálát azért amikor friss élő étel kerül az asztalunkra, a tányérunkra! Mindig úgy vegyük a szánkba - még az egészségtelen ételt is is, ha az jutott - hogy az az egészségünket, energiánk növelését szolgálja. Adjuk meg neki a tiszteletet, fordítsunk kellő figyelmet az elfogyasztására. 
A növényi ételek miértünk élnek, feláldozzák magukat azért, hogy mi élhessünk. Ez értékelendő!!!

Én kitartok most is és mindig ameddig csak lehet bármennyire is rossz legyen!

Tarts ki te is és tégy magadért, amíg nem késő!!! 

Igazából sosincs késő változtatni, csak amikor már a temetőben vagy! De minek várnál? Tedd meg most! Igaz néha nagyon erősnek és kitartónak kell lenned majd ezen az úton, de megéri! Lehet néha-néha visszaesel majd, mert az emberi természet ilyen, de ha elég elszánt és tudatos vagy mindig visszatalálsz majd az útra, amin elindultál.

Tedd meg magadért, a szeretteidért és mert felelősséggel tartozol a testedért, amelyben megélheted e földi léted! 

Gondoskodj róla szeretettel! Tisztítsd, öltöztesd, tartsd formában és ami a legfontosabb tápláld a legjobb tudásod szerint!

Bárki fordulhat hozzám bármilyen rejtélyes allergiával kapcsolatos kérdésekkel! Persze még sok mindent nem tudok az allergiákról és az egészséges táplálkozásról, de mivel muszáj volt  személyesen megtapasztalnom dolgokat, ezért sok mindennek utána is kellett járjak.