Hiszek is meg nem is...

 

Hiszek is meg nem is az emberekben.

"Akkor hogy is van ez nálad?" - jogosan merülhetne fel a kérdés bárkiben is.

Bízom abban, sőt, tudom, hogy igazából mindenki jó. Bárki követhet el hibákat, és bárki lehet rossz szándékú is, de hiszek abban, hogy elő lehet hozni belőle a jó oldalát, a lelkét. Hiszem, hogy mindenki nagy dolgokra képes, hogy mindenki tele van szeretettel, szerethető és szeretetteljes... akkor is, ha nem tud róla, vagy elnyomta magában. Biztos vagyok abban, hogy mindenkiben lehet építeni, növelni ezt a fényt.

Mindez független attól amikor azt mondom hogy nem bízok senkiben és semmiben. Amikor én is érintve vagyok például azáltal, hogy valaki valami olyat akar tőlem ami a szívemet komolyabban is érinti, vagy én tőle, akkor muszáj óvatosnak lennem. Mert van ugyan saját akaratom nyilvánvalóan, de ezt általában nem tudom érvényre juttatni. Leginkább azért nem, mert addig általában nem tudok foglalkozni vele ameddig másoknak nem jó, ameddig azok akiket szeretek nem boldogok. Persze tud zavarni, ha az ahogyan én szeretném a dolgokat az nincsen figyelembe véve, de egész addig nem számít mindez nekem ameddig a környezetem nem lesz kiegyensúlyozott, vagy ha fájdalmat, problémát okozok vele nekik. Van aki szerint ez nem jó, mert akkor nem úgy élem az életem ahogyan én szeretném hanem úgy ahogyan mások akarják. Van benne igazság, tudom.
Amikor a megszokott viselkedésmintámmal ellentétesen cselekszem (merthogy ténylegesen, aktívan próbálok változtatni ezen) akkor igen konkrétan meg kell erőszakoljam magam. Lehet sosem fogok tudni megváltozni ebben.

Szóval abból következően, hogy ilyen vagyok, óvatosnak kell lennem, mert az emberek vissza tudnak élni ezzel és lehet nagyobb fájdalmat okoznak vele, mint gondolnák. A visszaélés sajnos hozzá tartozik az emberi természethez, az ez iránti bizonyos mértékű kiszolgáltatottság, védtelenség meg hozzám. Ameddig nem bizonyosodik be valakiről, hogy meg tudok bízni benne annyira ami egy közeli barátsághoz vagy párkapcsolathoz kell, addig nem tudok benne 100%-osan bízni. Szerintem ez tök logikus amellett, hogy lehet kicsit igazságtalan is valahol. Amikor viszont sikerült már teljesen megbíznom, akkor a bizalmam feltétlenül, határtalanul működik az adott személy felé.

Mindenkiben van egy kis sün valahol. Nálad miben nyilvánul meg?