2011. szeptember 24., szombat

Bonsai





Az állatokkal sokkal jobb a kapcsolatom, mint a növényekkel. Miután több növény is rosszul lett vagy életét vesztette a kezeim között, úgy döntöttem nem tartok több cserepes növényt. Egyébként sem vonzottak igazán. Szépnek tartottam őket, és tudtam, hogy némelyik jót tesz a szoba levegőjének. Ennyi. Tudom a nőknek illik szeretni és jól tartani a cserepes növényeket, virágokat... hát, no komment.
Kb. 3 hónapja megláttam egy gyönyörűséges, életerős bonsai fát az egyik Tesco áruházban. Olyan volt, mint egy igazi fa, csak kicsiben. Beleszerettem. Egyből kialakult köztünk valami különleges vonzalom. Nem tudtam levenni róla a szemem. Hát hazavittem. Később kiderült, hogy egy Ulmus parvifolia fajtájú bonsairól van szó. Az egyik legkitartóbb típus, sok mindent kibír. Tökéletes választás volt számomra mindenféle szempontból.:) Jól érezte magát nálam, hozta serényen az új kis hajtásait és az aranyos piciny leveleit. Hatalmas dús lombja volt.
Néhány héttel ezelőtt egyszer csak a szép kis levelei elkezdtek sárgulni, és folyamatosan hullani. Egy hét múlva már kopasz volt szegény. Már korábban (amikor még jól volt) elvittem őt megmutatni a körúti bonsai-oshoz (ahol nagyon szakszerűen és kedvesen beszéltek ezekről a kis fákról), hogy tanácsokat kérjek a gondozásához. Nem volt mit tenni, hát újra elvittem a kicsi fát a bonsai üzletbe, ahol rögtön ott is fogták "megfigyelésre és vizsgálatra". Mire visszakaptam már újra lombba borult a kis drága. :) Sápadt zöld levelecskékkel, de dús lombokkal, életerősen kaptam vissza. Szerencsére élt a fa gyökere, csak valamiért ledobálta a kis leveleit. Ha valami nem jó neki, akkor megijed és akkor egyből elkezdi hullatni őket. Lehet, hogy huzatot kapott, vagy a 40 fokos meleget nem bírta jól. Nagyon féltettem, már hozzánőtt a szívemhez. A lényeg, hogy most már jól van, megmenekült és nagyon vigyázok rá. :)
Tudom, hogy a fákkal kell kezdenem a növényekkel való megbarátkozást. Egyébként is különös vonzalmat érzek a fák iránt. Néha megérintem egy fa törzsét, és ha tudom át is ölelem. Nagyon barátságosak. :) Kedves, odaadó, szerető, óvó érzéseket sugároznak felém. :) Egyébként is van közöm a fákhoz, a nevem (Szilvia) jelentése: erdő. :)
Szóval ez a bonsai egy jó lehetőség arra, hogy ne csak az állatokkal, de végre a növényekkel is jó kapcsolatot alakíthassak ki.

Több téves elképzelés él a köztudatban a bonsai-okról, például az, hogy drágák és hamar elpusztulnak. Vagy, hogy kis helyen kell őket tartani, ritkán locsolni (hogy ne tudjanak megnőni), vagy speciális magot kell elültetni, amiből csak kis fák nőnek. Ez mind tévhit. Ők ugyanolyan "rendes" fák, mint a nagyok, csak valamiért (az életkörülményeik miatt) az eredeti élőhelyükön nem tudtak megnőni. Őket gyűjtik be és alakítják formára kíméletes módszerekkel. Az alábbi oldalon található írás minden tévhitet eloszlat:
http://www.bonsaihungary.hu/bonsai_rejtely

Ha neked is megjött a kedved a bonsai tartáshoz, őszinte szívvel ajánlom Fehér Imre bonsai-ait. Fehér Imre és munkatársai igazán szeretik ezeket a növényeket. Megtalálhatod őket az alábbi honlapon látható elérhetőségeken:
http://www.bonsaihungary.hu/



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése