Tegnap délután egy férfi megérintette a kezem az egyik aluljáróban. Szembe jött, az arcát nem láttam, épp akkor jött le a lépcsőn amikor futólag ránéztem, a lábai elé, lefele nézett. Távol volt, nem is értem hogyan került olyan közel mire mellém ért. Semmi szándékot nem láttam és nem éreztem rajta irányomban, ezért nem is szenteltem figyelmet neki. Így váratlanul ért, amikor egy határozott mozdulattal végig simította a bal kezem fejét. Utána csak pár másodperc elteltével mertem hátrafordulni, amikor már úgy gondoltam valamennyire eltávolodhattunk egymástól. Nem biztos, hogy jó ilyenkor hátrafordulni, de hajtott a kíváncsiság, hogy megtudjak róla valamit. A férfi nem nézett vissza, ment tovább, mintha mi se történt volna. Egy "szürke" férfi volt, aki beleolvadt a környezetébe, még a ruhája is szürkés volt.
Nem értem miért csinálta.
Nem éreztem perverz szándékot a mozdulatában (bár azért nem merném biztosra állítani ezt), inkább olyan érzés volt, mintha valami ismeretlen más ok miatt mindenképpen hozzám akart volna érni, meg akart volna érinteni, még az is megfordult a fejemben, hogy talán ismer. Az érintéséből lehetett érezni, hogy semmiképpen sem bízta a véletlenre. Ezen kívül semmiféle szándékot nem éreztem felőle. Ez fura volt számomra. Persze simán lehet, hogy egész egyszerűen csak egy perverz alak volt és én meg túl nagy várat kerítek ennek az egésznek.
Nem tudom mire volt ez jó. Zavart, hogy nem tudtam milyen szándék (pozitív, vagy negatív) vezérli. Még szerencse, hogy senki nem árthat nekem. Azért jobban örülnék, ha senki sem érintene meg szándékosan az akaratom nélkül.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése