2011. november 19., szombat

Falak vs. kert


ÚTMUTATÓ AZOKNAK, AKIK KERTET SZERETNÉNEK ÉPÍTENI.


"Az embernek kétféle attitűdje lehet az életben: az Építés vagy az Ültetés. Az építők munkája évekig is eltarthat, de egy napon véget ér. Akkor megállnak, és az általuk emelt falak szabják meg a határaikat. Az élet elveszíti értelmét, amint véget ért az építés. Ezzel szemben vannak az ültetők. Ők folyton küzdenek a viharokkal, az évszakokkal, és csak ritkán pihennek. Az épülettel ellentétben a kert fejlődése soha nem ér véget. És miközben állandó figyelmet követel a kertésztől, azt is lehetővé teszi, hogy az élet egy nagy kaland legyen számára."

Bontsd le a falakat és építs inkább kertet!



"Álmodtam egy világot magamnak,
Itt állok a kapui előtt.
Adj erőt, hogy be tudjak lépni,
Van hitem a magas falak előtt!"

Falak, láthatatlannak tűnő falak gátolnak. Hopsz... itt egy kő, amott egy kisebb szakadék, ott egy kis dombocska... kicsit lelassítanak, de attól még nem fordulsz vissza, ha el akarsz jutni valahová.
Ha egyszer eltervezel valamit, átmenetileg lehetsz akadályoztatva, de ez nem számít, nem dühít fel, nem keserít el, mert végső soron senki és semmi nem állhatja utad. Minden nehézség egy lehetőség arra, hogy megtaláljuk a békét magunkban. Jó dolgok az akadályok, sikerélményt adnak. Meg lehet szeretni őket. Amikor túl jutsz rajtuk és visszanézel, rád kacsintanak és azt mondják:"tudtam, hogy képes vagy rá". :)



"Leszáll az este. Szavak keringenek a foszladozó ég alatt,
kinn a városban, benn a falak közt, a fejemben is.
Fázom így, pedig melegem van, fázom mégis, hiányzol. Zúg az idő.
A keringő szavak után nyúlok, leírok egyet-kettőt, elmúlik
egy nap. Zúg, zakatol az Idő. És telik. És múlik.
Aztán megáll."
Kovács Ákos 

Az idő nyomást gyakorol rám, rád és mindenkire. Ez nem egy olyan társasjáték, ahol az a lényeg ki hol tart és ki ér előbb a célba. Nem jó kapkodni, különben nem látod meg a lehetőségeket, és visszaesel vagy vissza kell lépj a START mezőre és kezdheted újra az egész játékot. A játékot a játék öröméért játszd!
Lehet, hogy lassan haladsz, de biztosan. És csak ez számít. Haladj az úton amennyire csak lehet, ahogy a "forgalom" engedi. 



"Egy házam van, annak az égbolt a teteje
Padló a végtelen föld, falak nincsenek.
Apám a nap, a hold anyám, csillagok a gyermekek
Határtalan horgolják illatok a kertemet."

A kertben védtelen vagy, de szabad, mert nem függsz semmitől és senkitől. Nincsenek illúzióid, csak szeretet, béke és nyugalom van. Harmóniában és szabadon élnek egymás mellett a virágok, madarak, állatok, fák... Valójában ilyen az élet kertje.



"Minden szeretet fölkelés. Minden falak és minden határok és minden végességek ellen. Szelíd, de leverhetetlen fölkelés."

A szeretet magától is építi a kertet, neked csak le kell bontanod a falakat, mert ha van is egy olyan szuper képességed, hogy átláss rajtuk, attól még nem fogod tudni megérinteni a benne nyíló virágokat és együtt nyílni velük.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése